 | 2006. december 6-án ünnepélyes keretek között átadtuk a Démétér Házat!
Mint egy vígjáték utolsó felvonásában, úgy nézett ki a helyzet 11 óra előtt pár perccel. Az utolsó pillanatban még takarítottunk, bútorokat cipeltünk, a barátok és hozzátartozók büféasztalt terítettek, a kivitelező cég munkatársai pedig álmosan, fáradtan még utoljára végigjárták az összes helyiséget, hogy biztosan minden rendben legyen.
Az átadás előtti pár napot gyakorlatilag a Démétér Házban töltöttük – kivitelezők, önkéntesek és leendő lakók. Igyekeztünk megvalósítani az akkor még szinte lehetetlennek tűnő célt: azt, hogy december 6-án, szerdán 11 órakor átadásra kerüljön az épület. Amikor a hétvégén mi bútorokat szereltünk, a mellettünk lévő szobákban még villanyt szereltek, ajtókat állítottak be, javító gletteléseket végeztek a kivitelező cég, a METO Építő Zrt. szakemberei. Amikor egy adag munka elkészült, és leszállt az éj, jöttek a takarítónők. Egész éjszaka dolgoztak, hogy eltűntessék a nappali munkálatok során keletkező koszt, és hulladékokat. Hajnalban levonultak, mi pedig felvonultunk. Ez így ment egészen az utolsó nap reggeléig, amikor végre-valahára elkészült a közösségi térben elhelyezett konyha, aminek összeszerelésére valószínűleg még hatvan év múlva is emlékezni fognak azok, akiknek ez a szép, embert próbáló feladat jutott osztályrészül. Így már csak a piperetakarítás maradt hátra, a vendégek fogadásához az asztalok megterítése, és a kivetítő technika összeszerelése. De mire kellett, minden elkészült. A Köztársasági Őrezred munkatársai is mindent rendben találtak ahhoz, hogy biztonságos körülmények közepette fogadhassuk az Országgyűlés Elnökét, dr. Szili Katalint.
11-kor begördült a nagy fekete autó, és rendezvényünk fővédnöke mosolyogva köszöntötte az egybegyűlteket. Mint később elárulta, őszintén meglepődött azon, hogy milyen szép lett a felújított épület. Valóban, a július ötödikei alapkőletétel alkalmával még csak bízni lehetett abban, hogy a lepusztult, romos épület felújítása elkészül, és helyén egy gyönyörű, ízléses, minden igényt kielégítő apartman ház nő ki a semmiből.
Vendégeink először egy kis videó összeállítást nézhettek meg, amely beavatta a nézőket abba, hogy honnan indult a Démétér Ház története, milyen utakat jártunk be, míg végül eljutottunk ehhez az ünnepélyes pillanathoz.
Majd Tóbiás Tímea, a Démétér Program vezetője köszöntötte vendégeinket, és felkérte dr. Kriván Gergelyt és Szili Katalint, hogy az ünnepélyes átadás előtt szóljanak az egybegyűltekhez.
Dr. Kriván Gergely, a Csontvelő-transzplantációs Osztály osztályvezető főorvosa elmondta, hogy alig több mint egy évvel ezelőtt három ember álmodozása indította el a Démétér Ház elnevezésű projektet. Mára ez az álom megvalósult, amiért köszönettel tartozunk mindazon cégeknek és magánszemélyeknek, akik adományaikkal lehetővé tették, hogy az építkezésbe belevágjunk. Hangsúlyozta, hogy a Ház szerepe nem pusztán annyi, hogy az elgyötört, fáradt szülők valahol meg tudjanak pihenni, hogy tudjanak tisztálkodni, esetleg egy ebédet megfőzni, hanem az is, hogy a családok együtt küzdhessenek, a kezelések ideje alatt jelen lehessen az édesapa csakúgy, mint a testvérek.
A Ház fővédnöke, dr. Szili Katalin egy személyes észrevétellel köszöntötte vendégeinket. Tóbiás Tímea egyik korábbi interjújában megjelent mondatát idézte: „Rengeteg mindent meg lehet csinálni, ha az embernek fontos. Sokszor beszélünk erről, de számomra csak most bizonyosodott be, hogy egészen nagy dolgok is lehetségesek.”
Az Országgyűlés Elnöke elmondta, hogy köszönet illeti mindazokat, akik fáradhatatlanul tettek azért, hogy ez a Ház, az otthon szigete felépüljön. Korábbi látogatásait felidézve rámutatott arra a vitathatatlan tényre, hogy aki életében akár csak egyszer is találkozott ilyen beteg gyerekkel, nem felejti el soha, és végigkíséri életét a segíteni akarás, a szándék, hogy amit tenni lehet értük, azt meg is tegye az ember.
A köszöntések után következett a nemzeti színű szalag átvágása, amit eléggé rendhagyó módon, mindezen események után feszítettünk ki a közösségi tér két fala között, a szalag két végét pedig két Édesanya tartotta. Némileg életlennek tűnt az olló, amit a szalag átvágásához Házelnökasszony rendelkezésére bocsátottunk, és mosolyogva meg is jegyezte: hát igen, milyen is legyen egy sebészolló...
A szalag átvágása után pezsgővel koccintottunk az új épületre, mert a hajóavatással ellentétben itt nem szoktak egy üveg pezsgőt hozzávágni a falhoz. Szili Katalin búcsúzóul még ígéretet tett arra nézve, hogy a ház befejezéséhez hiányzó összeg előteremtésében próbál segíteni alapítványunknak.
Távozása után nem maradt más feladatunk, mint állni a sajtó rohamát, valamint vendégeinkkel együtt örülni:
a mostani zaklatott, vészterhes időkben igenis születhetnek csodák. Lehet példaértékű társadalmi összefogásról beszélni, empátiáról, fontossági sorrendekről és arról, hogy amit nagyon akarunk, az megszülethet. És túl azon, hogy mint minden, ez a ház is pénzbe került, az első lépés a szándék volt. Sok ezer ember együttes akarata, hogy nehéz helyzetben lévő családokon segítsen. Büszkék vagyunk rá.
|
|
